Táplálkozás

A táplálkozás fontossága: a mindennapi betevő, mint információ a testnek.

A táplálék, mint információ a nyugati orvoslás terén a dietetika viszonylatában van jelen. A fogyasztói társadalom szinte öntudatlan reklám-mámorban úszva habzsolja a természetessel köszönő viszonyban sem lévő ipari melléktermékeket. A húsáruink a halálzónából, gabonáink a műtrágyák és peszticidek világából kerül asztalunkra, gyakran több ezer kilométeres kerülővel. Vajon ezek a termékek milyen hasznos információt és biológiai tartalmat hordoznak magukban? A túlnépesedés élelmezési problematikája valahogy nincs összhangban a ki nem fizetett mezőgazdasági támogatásokkal és a megműveletlen termőföldek hektárjaival. Igaz minek is kell megélhetés a hagyományosan kiváló minőséget előállító őstermelőknek, amikor talpalatnyi területen termeszthető magas hozamú GMO-s terményekkel olcsóbb alapanyagok kerülhetnek feldolgozásra. A mai feldolgozó ipar már nem konyhakész, hanem azonnali fogyasztásra alkalmas termékeket állítanak elő. A kényelem ideálján keresztül a táplálék információ individualizálásának utolsó lehetőségéről is önként lemond az ember, ha a hipermarketek polcairól teríti meg asztalát. Uniformizált ízvilágok és természet azonos aromák, ízfokozók továbbá misztikus E-s kódokkal jelölt vegyületek alkotják életünk építőköveit. Aki ráeszmél, akár betegségén, akár tájékozottságán keresztül, hogy plasztikus és emészthetetlen világban él, keresi a kitörési pontot. Sokszor ellentmondásos, áltudományos fejtegetések illetve félremagyarázott élettani folyamatok mögé állított tekintélyek haszonelvű útmutatásai mentén indulhat el. Amikor egy leves hozzávalói pár száz méteres sugarú körön belülről kerültek a fazékba, nem volt szükség hamis utakra. Jelen volt a táplálékunkban a környezetünk és kultúránk összes információja. A föld ásványi és flóra diverzitása határozta meg az adott geológiai egységhez és éghajlati viszonyhoz való alkalmazkodás alkatformáló információit, amit ma elegánsan rassznak, vagy általánosabban fenotípusnak nevezünk. A kulturális információ pedig a receptúrákban és a „főszer”-, torzítva fűszer-használatunkban nyilvánul meg. Leves kultúránk egyedülálló. Közhely pl. az erőleves fogalma. A tartalommal azonban mára kevesen vannak tisztában. Funkcionális és nem ötletszerű táplálkozás jellemezte eleinket. Ebben a hagyomány, tradíció és a kultúra segítette őket. Jó példa a modern kori „népvándorlás” során az USA-ba keveredett japán és kínai lakosság diétás, minőségi és mennyiségi abususa nyomán kialakult subpopulációs, de endémiás betegségtípusok megjelenése. Ma megtévesztő a táplálkozás tudományos fontoskodással történő stílusokra szabdalása. Veszélyes tendencia a betegség trendek megjelenésével párhuzamosan és mesterségesen gerjesztett piaci igényeket kiszolgáló, nem teljes értékű ipari táplálékok tömeges fogyasztása. E reflexes túlzásokkal teremtünk újabb hiányállapotokat, vagy raktározási betegségeket. A fenti csapdás helyzet megoldásának szándékával hozta létre Egyesületünk az egész-ség tudatosság jegyében a gyógyításba integrált táplálkozás tudományi programját. Cél az élelmiszer információs biztonság privilegizálása, továbbá az individuális receptúrák terápiás alkalmazása a gyógyításban és a prevencióban. Komplex kihívás ennek a programnak a megvalósítása, hiszen az őstermelők és a vásárlók közvetlen összekapcsolására már számos kísérlet történt. Nekünk forrás oldalról a Bagi Béla (Kecskeméti Fogyasztó- és Vidékvédelmi Egyesület) által kezdeményezett mozgalom tapasztalatai szolgáltattak támpontot. Együttműködésünk a jövőben hivatalos formában fog zajlani. Fogyasztói oldalról az organikus közösség építési programjaink egész-ség centrikus nevelő hatásának és a betegség felfogás sajátos motivációjának informatikai rendszerünkben való integrálása jelenti. A gyakorlatban egy regisztrált páciens életvezetési tanácsai közt szereplő individuális receptúrájának megjelenésekor módja nyílik a lakhelyéhez legközelebb eső, vagy azzal azonos postai irányítószámmal regisztrált őstermelő készleteiből vásárolni. Kontrolling szempontból előnyös, hogy lehetőséget biztosítunk a termelő és annak portékájának minősítésére is. Az épülő közösség személyes kontaktus révén bizalmi alapon előrendelést is tehet a gazdák felé élőállat és termény vonatkozásban előfinanszírozási szándékcsoportok alakításával. A bizalom irányultság a szeretet alapú kapcsolatok felé tereli a közösségi létet. Spontán közösségi programok önszerveződhetnek, és szokásokként formálhatják az épülő tradíciókat.